Egy ózdi kántortanító naplója és levelezése

A katonai kiképzése alatt a feleségének és három gyermekének rendszeresen adott fel leveleket, melyekből azonban nem mindegyik ért célba. Végül összesen 11 darabot kapott kézhez és őrzött meg a család. Később katonaként ha tudott is leveleket küldeni az anyaországba, azok nem értek célba.

Peták István centeri (majd ózdi) kántortanító a naplóját 1945. március 1-jén in medias res kezdte írni, a csajkafedél szerint viszont már február 12-e óta Egerben voltak. Ebben az első bejegyzésben Peták István nem fejtette ki, hogy miért fogott bele a napló vezetésébe, mi késztette az írásra, csupán az ételek silányságára utalt vissza, majd egyből az aznapi időjárást és eseményeket ismertette. Peták István változó intenzitással vezette naplóját: voltak olyan szakaszok, hogy nap mint nap írt – például 1945. március 1. és 1945. március 05. közti időszakban minden nap születtek feljegyzések – általában azonban ki-kihagyott egy vagy akár több napot is. Fogságba esése után például négy napig nem írt egy sort sem, de utólag elmesélte ennek az időszaknak az eseményeit is. A leghosszabb ideig tartó kimaradás húsvét vasárnapja után történt, ekkor arról számolt be, hogy nem volt sem ereje, sem kedve írni. Hosszra is ez az egyik legrövidebb bejegyzése. Feljegyzéseinek terjedelme az eseményektől, lelki állapotától és a szabadidejének mennyiségétől függően igen változó volt. A körülbelül 13 cm széles és 16 cm magas füzetbe egyes napokon több oldalt is írt (akár 4-5 oldalt is), máskor mindössze néhány sort jegyzett le. A napló külalakjára 1945. március 1. (Eger) és 1945. május 10. (Bad Kreuznach) között nagy figyelmet fordított, a füzet sorait precízen betartva, töltőtollal írta feljegyzéseit. A tintája aztán elfogyott, és ceruzával folytatta a naplóírást. Nyolc alkalommal még gondosan odafigyelt a külalakra, utána helymegtakarítás céljából a betűméretet sokkal kisebbre vette, a füzet vonalait ekkor már nem tartotta, igyekezett minél sűrűbben írni. Míg eleinte 16-17 sort írt, a végén már akár 28 sort is tömörített egy oldalra. A naplót 1945. március 1-jén kezdte, és egészen 1945. július 5-ig írta, amíg a füzet teljesen be nem telt. Ez alatt a 127 nap alatt összesen 69 alkalommal vetette papírra gondolatait Eger, Tirschenreuth, Kulmbach, Bad Kreuznach, Chateau Thierry és Voves településekről. A naplóbejegyzéseket a csajkafedéllel összevetve kiderül, hogy Bayreuth és Würzburg városokban nem volt ideje, lehetősége vagy kedve írni, így ezeken az állomásokon történt eseményeket csak utólag jegyezte le. Peták István naplójából életének négy mozgalmas hónapját ismerhetjük meg. Ez alatt az idő alatt betekintést nyerünk családcentrikus gondolkodásmódjába és lankadatlan hitének nehéz körülmények között való megélésébe. A katonák, majd a foglyok életének általános körülményeit és mindennapi nehézségeit, az élelemért folyó állandó harcot, a tisztálkodási és lakhatási problémáikat, a betegellátás rendszerét, a tisztek és legénység, az egyes nációk, a foglyok és fogvatartóik ambivalens viszonyát, a baráti kapcsolatok fontosságát, az utazások körülményeit, a néha reménykeltő, máskor elborzasztó hírek terjedését, a táborokban folyó cserekereskedelmet, a hiányszenvedés, bizonytalanság és bezártság mentális hatásait, a különböző túlélési stratégiákat és a lelki problémákat, amikkel állandóan küzdöttek: ezeket mind nagyon érzékletesen leírja Peták István a naplójában.

Fontos információkat hordoz Peták István csajkájának fedele is, melynek egyik oldalába Európa térképét és saját hadifogolyszámát (12723067) véste, jelölve rajta a városokat, ahol állomásoztak. Feltehetően Franciaországban készítette a térképet, mert az pont akkora, hogy Miskolctól (bevonulástól) Poitiersig (azaz az utolsó hadifogolytáborig) minden állomás éppen ráfért a csajkafedélre. A csajkafedél másik oldalában pedig felsorolja ezeket az állomásokat, többször dátummal jelezve, hogy mettől meddig tartózkodott az adott helyen.

Az elemkészlet azokat a családi tulajdonban lévő fényképeket tartalmazza, melyek Peták Istvánról készültek. Egyaránt található benne munkahelyén és szabadidős tevékenység közben készült fotó.