Gyermely

A gyermelyi terepgyakorlatról

Az ELTE BTK Néprajzi Intézetének gyermelyi kutatása egy átfogó, több mint féléves munkafolyamat volt, melynek résztvevői a 2021/2022-es tanévben induló BA évfolyam hallgatói-, vezetője pedig Eitler Ágnes egy. tanársegéd volt.

Résztvevők: Bashirova Aiganym, Deák Réka, Fodor Ákos Jánosi Kincső Mária, Kiss Zente Áron, Szendrődi Hanga Sára, Zalatnay Klára Lujza, Vancsa Boglárka

Az ELTE BTK Néprajzi Intézet éves terepgyakorlatának keretei között az első évfolyam hallgatóinak egy csoportja 2022. augusztus 28. – szeptember 3. között kutatott a Komárom-Esztergom megyei Gyermelyen, majd pedig október 23–25. között kiegészítő gyűjtés céljából visszatért a terepre. A munkát a tavaszi félévben az intézetben megtartott Forrásismeret és kutatásmódszertan kurzus alapozta meg, melynek során a hallgatók elsajátították az empíriára épülő néprajzi kutatás elméleti és módszertani alapvetéseit, illetve már célzottan a gyermelyi kutatásra is felkészültek. Júniusban, egynapos ottlét formájában egy előkészítő látogatásra is sor került.

A gyakorlat szerkezete, az egy hét időbeosztásának mikéntje azt szolgálta, hogy a hallgatók a terepmunka módszertanára vonatkozó ismereteiket először oktatói vezetéssel, segítséggel ültethessék a gyakorlatba, ezt követően pedig elmélyedhessenek az önállóan, a saját maguk által választott témában. A hét első felében sor került a település közös bejárására, illetve különböző-, tájékozódó jellegű beszélgetések folytatására. Ezeknek célja az volt, hogy a kutatás résztvevői minél teljesebb képet kapjanak a település múltjáról, illetve fejlődésének recens irányairól. Ez a munkafázis egyben a különböző interjúfajták kipróbálására (pl. életútinterjú, témaorientált beszélgetés), és az interjútechnikák elsajátítására is alkalmat adott. A kutatás első szakaszának végére a hallgatók a saját érdeklődésük alapján kiválasztott témában kutatási kérdést fogalmaztak meg, melyre a hét második felében önálló munkájukon keresztül törekedtek választ kapni. A gyakorlatot lezáró hétvége ismét a közös munkáé volt: a Gyermelyi Falunapon a csoport tagjai közösen végeztek résztvevő megfigyelést és kérdőíves kutatást. A hallgatók tapasztalataikat a napi munkát lezáró közös megbeszéléseken egyeztették, illetve beszámoltak kutatásuk részeredményeiről. Az egyéni kutatások között kapcsolódási pontok rajzolódtak ki:ez egyes hallgatók szorosabb összedolgozását is eredményezte. A résztvevők a hét eseményeit terepnapló és helyszíni jegyzet formájában is dokumentálták.

A hallgatók a módszertani, gyakorlati ismereteket a rurális terek átalakulásának kutatási problematikájának mentén szerezhették meg. A kutatás alapgondolata az volt, hogy a résztvevők rálátást kapjanak, hogy hogyan alakul át egy vidéki település élete Magyarországon. A hallgatók ennek megfelelően egyéni és csoportos kutatásukat a következő érdeklődés mentén hangolták: Hogyan változik a vidékiség jellege, a kortárs ruralitás Magyarországon? A vidéki tér napjainkban a találkozások tere. A vidék jellegzetes településtípusa, a falu hazánkban – némely Közép-Kelet-Európai társához mérten jobban (pl. Lengyelország, Románia), másokhoz képest pedig kevésbé (pl. Csehország, Ausztria) – elvesztette elsődlegesen mezőgazdasági jellegét. Nem rakható többé egyenlőségjel a vidéki lakosság és a mezőgazdaságból élő népesség közé. Éppen ezért a mai magyar vidék egy-egy falva a sokszínűséget testesíti meg: eltérő víziók, elvárások metszéspontja. Lakosainak megélhetési stratégiái változatosak, szabadidejüket akár egészen eltérő módon tölthetik el. A vidéki teret különböző módon használhatják, más-más funkcióit részesítik előnyben. Így válhat egy település a falu jelenére és jövőre vonatkozó sokszínű, egymás mellett, és olykor-olykor egymás ellenében létező elképzelések terepévé.

A kutatócsoport számára a kölcsönhatásoknak ezen kusza hálója vált elsősorban érdekessé. A hallgatói kutatások első tematikus egyége a gazdaság-megélhetés történeti és recens lehetőségeivel foglalkozott. Fodor Ákos munkája a termelőszövetkezet életmódalakító hatásaira koncentrált, és arra, hogy miként határozza meg az egykor melléküzemágként induló, ma országos jelentőségű tésztagyár sikere a termelőszövetkezet emlékezetét. A Gyermely Zrt. jelenbéli településalakító hatására, a tésztagyár és helyiek kapcsolatára Zalatnay Klára Lujza kutatása figyelt. A hallgatók közül többeket Gyermely közösségi életének alakulása-alakítása vonzott. A fizikai helyek jelentőségére a közösségszervezés szempontjából Deák Réka mutatott rá kutatásával. Bashirova Aiganym két helyi ünnepen – az augusztusi falunapon és az október 23-i megemlékezésen – végzett megfigyelést. Vancsa Boglárka kutatása a helyi ünnepalakítás folyamatát tárta fel a Gyermelyi Falunap aprólékos vizsgálatán keresztül. A „falun kívüli” élet három hallgató érdeklődését keltette fel. A ma Gyermelyhez tartozó, 1945 előtt uradalmi cselédtelepülés Gyarmatpuszta Jánosi Kincső Mária terepe volt, aki a rendszerváltás után beköltöző, városi eredetű lakosság közösségépítési törekvéseivel foglalkozott. Kiss Zente Áron a zártkerti övezet Szőlőhegy dűlő sokszínű használatát térképezte fel, kiemelt figyelmet szentelve a hobbiborászok csoportjának: közösség- és tájalakító tevékenységének. Szendrődi Hanga Sára az állandó jelleggel lakottá váló zártkertek lakosait érintő kihívások-, és az azokra adott válaszoként kialakított mindennapi gyakorlatok nyomába eredt.

A terepmunka anyagát a hallgatók a 2022/2023-as tanév őszi félévében szemináriumi keretek között dolgozták fel. A munkafolyamat részeként további három napra visszatértek a terepre, és kiegészítették, pontosították addigi adataikat, értelmezéseiket. A hallgatók eredményeiket először 2022. november 29-én ELTE BTK Néprajzi Intézetében a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezvényen mutatták be (Hallgatóként a terepen – Konferencia és kerekasztal-beszélgetés). A több mint féléves munkafolyamat lezárásaként hallgatóink 2022. december 19-én Gyermelyen is beszámoltak a kutatásról (Néprajzi kutatás Gyermelyen – Az ELTE BTK hallgatóinak beszámolója), majd pedig beszélgetést kezdeményeztek a kutatásba bevont helyiekkel, akik megosztották a kutatási folyamathoz fűződő reflexióikat, illetve az eredményekkel észrevételeiket.

Az ELTE BTK Néprajzi Intézet oktatói és hallgató köszönettel tartoznak a Gyermely és Gyarmatpuszta minden lakosának, aki részt vett a kutatásban és segítette munkánkat!

Támogatók: 

ELTE BTK HÖK 

Olvassa el a hallgatók képes beszámolóját az elteneprajz.blogon!