Peták István: Napló 94-95.
Elem
Cím
Peták István: Napló 94-95.
Jogok
Peták Imola
Létrehozó
Peták István
Dátum
1945-05-10
Tartalmi leírás
[94]
Mezítláb sattyogunk. Egyszerű tábori oltár. A mezőn papok állva gyóntatnak. Megrázó. Egyesek könnyeznek. Én még uralkodom magamon. Elhatározom, hogy én is gyónok. Pali már ott van. Nézem és megdermedek. Béres Árpád! Kitör belőlem a zokogás. Térdre esek és sirok,
csak ugy ráz a zokogás. Nem mutatom magam, hogy őt meg ne zavarjam. Mise után még gyóntat. Mire visszamegyek már elment. A tiszti táborba nem akarok bemenni, mert a szakálam 3 hetes. Meghagyom, de holnap megigazitom és felkeresem Árpádot. Visszamenőleg: Mainzon át a Rajna völgyén utaztunk. Csodálatos
[95]
gyümölcs kultúra. Végtelen gyümölcsösök. Sokat tanultam abból, amit láttam. Az állomásról mintegy 5 km-t gyalogoltunk. Kánikula. A tábor óriási. Több százezer emberre méretezve. Az uton többen összeesnek. Meleg és a gyengeség. Együtt vagyunk a németekkel. Víz a másik
ketrecben van. Át kell dobni a kulacsot. A tuloldal csak ugy ad vizet, ha élelmet, dohányt adunk. Erre nem vagyunk hajlandók. Mégis egy ember átveszi, de vissza nem hozza. A kulacs elveszett. Estefelé hosszú menetben jönnek a német foglyok. Betegek, nyomorékok öregek is!
Összeszorul a torkom. Hátha az én édesapám is! Valamerre
Mezítláb sattyogunk. Egyszerű tábori oltár. A mezőn papok állva gyóntatnak. Megrázó. Egyesek könnyeznek. Én még uralkodom magamon. Elhatározom, hogy én is gyónok. Pali már ott van. Nézem és megdermedek. Béres Árpád! Kitör belőlem a zokogás. Térdre esek és sirok,
csak ugy ráz a zokogás. Nem mutatom magam, hogy őt meg ne zavarjam. Mise után még gyóntat. Mire visszamegyek már elment. A tiszti táborba nem akarok bemenni, mert a szakálam 3 hetes. Meghagyom, de holnap megigazitom és felkeresem Árpádot. Visszamenőleg: Mainzon át a Rajna völgyén utaztunk. Csodálatos
[95]
gyümölcs kultúra. Végtelen gyümölcsösök. Sokat tanultam abból, amit láttam. Az állomásról mintegy 5 km-t gyalogoltunk. Kánikula. A tábor óriási. Több százezer emberre méretezve. Az uton többen összeesnek. Meleg és a gyengeség. Együtt vagyunk a németekkel. Víz a másik
ketrecben van. Át kell dobni a kulacsot. A tuloldal csak ugy ad vizet, ha élelmet, dohányt adunk. Erre nem vagyunk hajlandók. Mégis egy ember átveszi, de vissza nem hozza. A kulacs elveszett. Estefelé hosszú menetben jönnek a német foglyok. Betegek, nyomorékok öregek is!
Összeszorul a torkom. Hátha az én édesapám is! Valamerre
Nyelv
magyar
Place
Bad Kreuznach
Németország